Az egyik legfontosabb kérdés annak megválaszolása, milyen típusú eseményt válasszunk, hogyan határozzuk meg a Nagy napot? Mit értünk, amikor azt mondjuk hagyományos lagzit szeretnénk, vagy éppen ennek ellenkezőjét formabontó mulatságot? Sokféle tényező határozza meg, hogy milyen is lesz végül életünk legfontosabb napja. Vegyük ezeket sorra: két alapvető halmaz van, a befolyásolható vagy szubjektív tényezők és az objektív tényezők halmaza. A személyes ízlésünk az előbbibe, a rokonaink száma és a rendelkezésre álló pénz mennyisége az utóbbiba. Kiterjed rokonság, akikkel szoros a kapcsolatunk valószínűsíti, hogy nagyobb eseményben gondolkodunk, míg azok, akiknek pár rokona vagy barátja van, nyilván nem akarnak szereplőket szerződtetni, hogy hatalmas mulatságot csaphassanak. Igazából nem is a buli nagysága szabja meg, hogy arról szuperlatívuszokban beszélhessünk. A személyes ízlés mellett nagyot nyom a latban, hogy milyenek a velünk szemben támasztott családi elvárások, hagyományok, szokások stb. és az is, hogy ezekkel tudunk, akarunk-e azonosulni, vagy szakítani akarunk velük és saját utat keresni. Ha minket, a Menyegző Műhelyt választjátok, mielőtt elkezdjük a munkát, milyen ilyen részletet tisztázunk. Most nézzük meg, mely lehetőségek közül lehet választani?

LAKODALMI LAKOMA - Ezt azoknak ajánljuk, akik mindössze egy étkezés erejéig szeretnék összetrombitálni a családot vagy a barátokat. A lakomát egy általatok választott, vagy általunk ajánlott étteremben bonyolítjuk, ennek az eseménynek is van forgatókönyve, lehetőség van köszöntésekre és köszönőajándékok átadására és arra is, hogy az ifjú pár itt kapja meg a nászajándékait. A nagyjából 3 óra időtartamra tervezett eseményre zenészt is lehet hívni, vagy háttérzenét biztosítani a kedvenc számokból összeállított lista lejátszásával. A lakoma tányérszervízzel kerül a vendégek elé, több fogásból, a pénztárcához mérten lehet választani. Aperitif, előétel, főétel, desszert és pezsgő a klasszikus menü, de ezt a lakomát is lehet akár svédasztalos megoldásban is megszervezni. A lényeg, hogy a lakoma, amely a napszaknak megfelelő étkezés, végeztével mindenki elégedetten távozzon. Hangulatában más egy ebéd és más egy kora esti vacsora, a főszabály azonban, hogy a mulatság egyetlen étkezésre korlátozódik.

ESKÜVŐI ZSÚR – Késő délutáni kora estébe nyúló rendezvénytípus, amely ölthet piknik jelleget is. A zsúrt, ahogy a lakomát, szintén nagyon jól lehet egyedivé tenni, saját ízlésre formálni, ebben még több a lehetőség, mint egy éttermi lakomában, hiszen ennek jegyeit is hordozhatja, azonban lényeges különbség a helyszín! Az esküvői zsúrt nem feltétlenül szükséges vendéglátóhelyen megszervezni, egy-egy különleges helyszín, akár egy terem vagy egy izgalmas szabadtéri lehetőség szintén remek terepe lehet ennek a típusnak. Otthon is rendezhetünk esküvői zsúrt, de egy olyan bérelt helyszínen is, amelynek fő profilja nem az esküvő pl. pajta, kiállítótér, egy nagyobb filagória stb. A zsúron elsősorban hideg élelmet kínálunk, ez lehet fingerfood vagy hagyományos hidegtálak, de akár szendvics is, de belefér akár az egyszerűbb kemencés étel is, pl. langalló. A zsúron szólhat élőzene is, ugyanazokkal az elemekkel színesíthető, mint a lakoma, itt lehetőség van a táncra is. A zsúr kb. 3-4 óra időtartamú, s szintén nem ottalvós buli.

MICROSIZE ESKÜVŐK – Ezeket az esküvőket maximum 20 főig szervezzük. Az esküvő lehet svédasztalos vagy tányérszervizes, a Menyegző Műhely által ajánlott helyszíneken teljeskörűen szervezzük, élőzenével, dj-vel. Minden helyszínünkön több menüsor közül lehet választani, s minden helyszínünkön van ottalvásra is lehetőség. Ezeken az esküvőkön esküvői háziasszony jelenléte javasolt, hiszen a kis létszámú vendég egyáltalán nem igényli a vőfély vagy ceremóniamester jelenlétét. Az esküvőt a korábban elkészített forgatókönyv szerint bonyolítjuk, menete megegyezik a nagyobb létszámú, ún. hagyományos esküvőkével. Többféle kiegészítő szolgáltatás és attrakció is kérhető opciósan. Az esküvők időtartama 6-8 óra.

MEDIUMSIZE ESKÜVŐK – Közepes méretű menyegzők. Nálunk 25-60 fő közöttiek. A Menyegző Műhely ettől nagyobb létszámú esküvőket nem szervez. Minden igaz rá, ami a kisebb létszámú esküvőkre, mivel több a vendég, itt akár a vőfély vagy a ceremóniamester foglalkoztatása is indokolt lehet. Az esküvő időtartama 6-8 óra, amely hosszabbítható. Ebben az esetben tudunk olyan költséghatékony megoldásokat, amelyekkel a kiadásokat a minőség megtartása mellett lehet csökkenteni. Ezeknél az esküvőknél akár külön a gyermekek számára szervezett foglalkozások vagy felügyelet is indokolt lehet.

ZERO WASTE – FENNTARTHATÓ ESKÜVŐK – Nagyon jó megoldás, ha kicsi a keret vagy ha nem az esküvőtökkel szeretnétek az ökolábnyomot torzítani. Több fajtája van ezeknek az esküvőknek: hulladékmentes esküvőt akár olyan étteremben is lehet rendezni, amely odafigyel a beszerzésre és ebben a szellemben dolgozik, ide illeszkedő alapanyagokat használ.

Azonban szintet is léphettek! Ha ilyet választotok, mindenképpen fontos, hogy a fenntarthatóságban jártas szakemberrel beszéljétek át az egészet. Műhelyünk tud számotokra ilyen konzulest/konzulenseket rendelkezésre bocsátani, akivel a ruhát, a díszítést és a menüt is meg tudjátok vitatni. Merthogy ez az esküvőtípus mindenre igyekszik ilyen megoldásokat találni. Nagyon jól illik ide a zsúr és az otthoni esküvő is. Családi eseménnyé tehetők már az első lépések is. Műhelyünk biztosít animátort, akinek a segítségével szórakoztató módon működhet már a felkészülés is, valamennyi előkészülettel együtt. Ennek az esküvőtípusnak szegmense a zöld esküvő, amely szintén számos variációban elképzelhető. Erdei esküvőinket akár vegán, vagy vegetáriánus menüvel is meg tudjuk szervezni, az erdei környezetben pedig ehhez illő, természetes díszítést használunk. Egy piknik típusú menyegző, igazi érdekesség, a család bevonásával olyan élmény generálható, amely nem hasonlít egy hagyományos menyegzőhöz. Az otthon megrendezett esküvőket szintén ide vesszük, hiszen ezek speciális formái ennek a kategóriának. Itt sem kell belenyugodni a korábbi megoldásokba, Műhelyünk segítségével ezt is új szintre emelve tudjátok megrendezni.

A legtöbben azzal kezdik, hogy elvetik az esküvőszervező szolgáltatás igénybevételét. Másoknak eszébe sem jut. Nos, magunk között szólva, az önálló szervezés nem életük legjobb döntése, éppen csak mentségükre szolgál, hogy sok esetben nem jönnek rá, hogy járhattak volna jobban is. Többször is leírtam már, nem is értem, hogy miért gondolják úgy az önszervező menyasszonyok, hogy pár hét vagy hónap alatt birtokába jutnak annak a tudásnak, amit egy esküvőszervező lagzik hosszú sora alatt sajátított el. Itt nem elsősorban arról van szó, hogy nem képesek csináld magad módon összehozni a lagzit, hanem arról, hogy egyrészt fölöslegesen törik magukat, másrészt – főképp, ha a takarékosság jegyében döntenek így- egyáltalán nem biztos, hogy a rendelkezésre álló keretből képesek kihozni a maximumot, vagy hogy a jobb ne lehetne még inkább az, ha szakértőre bízzák az egészet. Arról nem is beszélve, hogy könnyű zsákutcába futni és tévútra kerülni. Nem jó, ha túl sok és az sem, ha túl kevés szolgáltatót szólítanak meg, sokat kockáztat az, aki az olcsóbbat választja és nem garantált semmi csak azért, mert valami drágább. Röviden nagy a rizikó.

Miért is vállal valaki ennyi buktatót? Az önszervezés varázsa? A saját kezembe veszem a dolgokat magabiztosságot hazudó érzése? Vagy, az én mindenkinél jobban tudom illúziója?

Akármelyik csoportba is tartozunk, gondoljunk végig néhány dolgot: nem kell az esküvőszervezőtől teljeskörű szolgáltatást rendelni. Lehet úgy is leadni egy rendelést, hogy számunkra is maradjon élvezet a szervezési feladatokban. Aztán, ha nem szeretnénk, hogy simán menjenek a dolgok, bogarászhatjuk a különböző szolgáltatók hirdetéseit, vagyis felesleges, hogy valaki egyből egy olyan komplett ajánlat csokrot adjon, amelyben rengeteg választási lehetőség van, és amely garanciákat is tartalmaz. Meg aztán arra sincs szükségünk, hogy átbeszéljük egy erre hivatott szakemberrel, hogy milyen lehetőségink vannak, hogyan áll a pénztárcánk mindehhez és milyen megoldások könnyíthetik meg a dolgunk. Nos, igen, végül is ez mind olyannyira leegyszerűsíti a dolgot, hogy nem marad meg nekünk az idegeskedés öröme, így elveszik tőlünk a lehetőségét annak, hogy saját jogon elveszíthessük a fonalat, hogy frászt kapjon tőlünk ne csak az egész család, de még a szélesebb rokonság is.

Minek is az esküvőszervező? Olyan izgi, amikor valaki lemarad a vendéglistáról és utólag ki kell találnunk, hogy ezt mivel magyarázzuk? Ha eltűnnek a fotóink menet közben, mert itt akartunk spórolni, ha a helyszín közben megemeli az árat, ha ami még egyik nap biztos volt, a másik nap már korántsem az. Végül is veszélyesen élni, valódi adrenalinlöket. Ezt egy esküvőszervező mind csak elrontaná, mert rögtön látná, hogy mi illik hozzánk, rögtön hozná a megfelelő szolgáltatókat, rögtön meghatározná a költségkeretnek megfelelő lebontást, pénzügyileg megtervezné, hogy mindent tartani lehessen, ja, és megmentene a nagy nap káoszától is, de hát a káosz jó, különben mire is emlékeznénk. Nem igaz?

Ne is álljunk az esküvőszervezővel szóba, mert még azt találná mondani, hogy kérhetünk tanácsadást bizonyos időközönként, ha nem szeretnénk átengedni az irányítást. És ez éppen arra jó, hogy a menetközben elkövetett hibáinkat valahogy helyre lehessen hozni, vagy, ha kilóg a lóláb, akkor közösen még vissza lehet dugdosni. Meg még talán azt is mondaná, hogy kérjünk koordinációt, mert abban az is benne van, hogy átnézi a szerződéseinket, megírja a forgatókönyvet, intézi a kifizetéseket, szóval jó kézben lesz a költségvetésünk és helytáll helyettünk szervezésileg a Nagy napon. Irányítja a szolgáltatókat és foglalkozik a vendégekkel is.

Tényleg nem kell az az esküvőszervező, mert még a végén felhívná a figyelmünket olyan lehetőségekre, amelyeket magunktól nem látunk meg. Nem azért, mert hülyék, netán vakok vagyunk, hanem azért, mert ezek olyan műhelytitkok, praktikát vagy megoldások, amelyeket azért nem tudunk, mert nem vagyunk esküvőszervezők.

Példának okáért elmondaná azt is, hogy ha nem kell a teljes körű szervezés, mert mondjuk ottnon csináljuk a lagzit, akkor is kérhetünk tőle segítséget. Vagy, hogy ha tényleg szűkebb körben meghitten szeretnénk ünnepelni, de egy rokont sem szeretnénk a teendőkkel terhelni, akkor kérhetjük az esküvői háziasszony szolgáltatást, ami kiváltja a vőfélyt és a ceremóniamestert, akik egy kisebb létszámú lagzin vagy a létszám vagy a hely adottságai miatt pl. a Műhelyünk által kínált esküvői zsúron bizony feladat nélkül maradnának.

Ja, és azt is elmondaná, hogy lagzi és lagzi között lényeges a különbség. És attól, hogy valami pici és kevesen vannak, még lehet más értelemben órási.

Összefoglalva: Műhelyünkben kérhető esküvőszervezés teljes vagy részleges szolgáltatásként. Mindig rendelkezésre állunk tanácsadással, ennek többféle változata is van, szervezési vagy stílus, netán nyilvános megjelenés, vagy problémamegoldó. Kérhető a Nagy napra koordináció, amikor kb. az esemény előtt 1 hónappal kapcsolódunk be a folyamatba és átnézzük az addig keletkezett papírokat, költségvetést, felvesszük a szolgáltatókkal a kapcsolatot, bejelentkezünk hozzájuk, megírjuk a forgatókönyvet és lebonyolítjuk a teljes napot. A koordináció mellé, vagy attól függetlenül is kérhető az esküvői háziasszony szolgáltatás, amely kiváltja a vőfélyt és a ceremóniamestert. A háziasszony szerepe klasszikus: fogadja és búcsúztatja a vendégeket, gondoskodik az esküvő és a lagzi programjának zavartalan lebonyolításáról, foglalkozik a vendégekkel, részben konferanszié, társalkodónő, odafigyel arra, hogy mindenki érezze, hogy fontos vendégként gondolnak rá, foglalkoznak vele. Ezek a variációk mind azért vannak, hogy levegyék a terhet az ifjú párról. Nekik megmarad az öröm és az egymásra figyelés. Minden másra mi figyelünk!

A szolgáltatók kiválasztása nem egyszerű feladat. Képzeld el, meg is tudod magad számára könnyíteni ezt, s hidd el, hogy az ellenkezője is igaz. Ha rosszul állsz a kérdéshez, bizony saját magad számára Te magad nehezíted a terepet. Egy gyönyörű és felejthetetlen esemény előtt állsz, s ebbéli helyzetedben minden bizonnyal az a legjobb, ha megpróbálsz nyitott lenni. A legjobbat akarod, és feltételezzük, hogy minden szolgáltató, akivel innentől kezdve kapcsolatba kerülsz, ugyanezt akarja. Mindenki támogatóként és teljes szakmai arzenálját felvonultatva mutatja be, mi történik, ha őt választod. A különbségek nem a hozzáértésben, hanem az ízlésben mutatkoznak meg, és ezzel sokkal egyszerűbbé is válnak a dolgok.

Amikor elmész egy-egy kiállításra, ahol lehetőséged van több szolgáltatóval is találkozni, amellett, hogy figyelmes vagy, légy aktívan az!

Egy jó tanács. Ne gyűjts indokolatlanul szórólapokat, névjegykártyát. Nyilván ezt azzal a szándékkal teszed, hogy majd otthon, szépen nyugodtan kiválogatod, mit rendelsz, ki lesz a nyerő? És működik? Nos, igaz, hogy nem? És miért nem? Mert csak azok esetében tudsz értékelni, akikre emlékszel. A többi csak papír és festék. Éppen ezért csak olyan szóróanyagot vigyél haza, csak olyan szolgáltató anyagát őrizd meg, akivel beszélgettél, akinek kérdéseket tettél fel, vagy akinek a kérdéseire Te magad válaszoltál.

Amikor elmész egy-egy kiállításra, ahol lehetőséged van több szolgáltatóval is találkozni, amellett, hogy figyelmes vagy, légy aktívan az!

Mit is jelent ez? Sokan színlelik a figyelmet. Úgy tesznek, mintha odafigyelnének, de valójában a részletekre már nem fókuszálnak, s jobb esetben is felszínesen zajlik a kommunikáció ismeretátadási része. Még Te sem vagy aktív a figyelmeddel, pedig elvileg azért mentél oda. Sok esetben már az előtt döntesz, mielőtt elmélyedhetnél a döntéshez vezető információkban. Nézzük aktív figyelemmel miképpen könnyítheted meg a saját dolgodat. Az első fontos dolog, hogy ha egy kiállításon szeretnél szolgáltatók keresni, ne legyenek előzetes elvárásaid, fenntartásaid, légy teljesen tiszta ebből a szempontból! Miért is? Mert így minden lényegi infót be tudsz fogadni, s ráérsz később szelektálni. Ha előzetesen fogalmazol meg kritériumokat, fennáll a veszélye, hogy már azelőtt szűrsz, mielőtt ennek ténylegesen értelme volna. Az is lehet, hogy így olyannak nem adsz esélyt, aki egyébként nem csak megfelelő, de tökéletes is lenne, azonban valamiért látszólag nem illik bele az előzetesen felállított követelmények közé szorított gondolkodásodba. Ellenben, ha teljesen nyitott vagy és nincsenek zavaró gondolati tényezők, valóban koncentráltan tudod feltérképezni a terepet.

Mindenre figyelned kell. A részletekre. Ez nehéz, mert sok esetben az első benyomás fontosságának tévedésébe esünk. A részletekre figyelés azonban megtanulható. Gyakorolj. Például legyenek kérdéseid! A kérdések jók! A kérdések segítenek tisztázni azt, hogy mit szeretnél. Bátran írj össze kérdéseket. Minél több, annál jobb. A kérdések megfogalmazásakor több dologra is rá fogsz jönni: sok esetben a kérdés formába öntésekor megszületik a válasz is. Nem minden kérdés használható, vagyis tehető fel pl. egy szolgáltatónak, de arra kiváló, hogy tisztázza az érzéseidet adott dologgal kapcsolatban. Ha már van jó pár kérdésed, akkor állíts fel rangsort. A legfontosabb kerüljön a sor tetejére és amely kevéssé foglalkoztat, kerüljön a végére. Nos, a kérdéseiddel felvértezve, nyitott szívvel lépj a terembe és mielőtt elvegyülnél a nézelődők tömegében, próbáld meg átérezni annak auráját. Ezt úgy is mondhatjuk, hogy akklimatizálódj. Mielőtt megszólítasz embereket, nézd meg, kik azok, akik szimpatikusak, és ne ess abba a hibába, hogy a tárgyakra fókuszálsz. Az embereket nézd. Még akkor is, ha menyasszonyi ruhát szeretnél választani. Akár több kört is menj, persze nagyobb kiállítás esetén ez igazán fárasztó. Mindig az embert előbb… Bármennyire is stílusos és hívogató egy stand, mielőtt elmerülsz a látványban, vagy miután kilábaltál belőle, nézd meg az árust. A személyesség, a szimpátia, a kommunikáció minősége még olyan szolgáltatók esetében is az első helyen áll, akiknek látszólag nem a személyességen, az egyénen és az egyéniségen múló szolgáltatását vásárolnád meg, pl. esküvői meghívó vagy köszönőajándék esetében nem biztos, hogy fontos az árus szimpatikus-e vagy sem, míg a szertartásvezető esetén nem is lehet ez másképp. Valójában ez a leválogatás fals teória. De hát erre valók a kérdéseid. És erre való az is, hogy nyitott légy egy ilyen szituációban. Az aktív figyelem pedig azt, hogy a részletekre kiterjedően tudod a kérdéseidet feltenni vagy ha épp kérdés nélkül is megkapod a tájékoztatást, azt raktározni.

Az aktív figyelem segít, hogy a megérzéseid és a tapasztalatod megkönnyítse a választást. Hidd el, eljön a pillanat, amikor eszedbe fog jutni, amit most olvastál.  

Az esküvő tervezgetésekor nagyon sok információ kerül a birtokunkba: magazinokból, esküvői csoportokból, innen-onnan. A közösségi oldalakon már az első keresést követően elindul a lavina, és egymás után jönnek fel a hasonló témájú hirdetések, melyek ruhát, dekort, esküvői ezt-azt kínálnak.

Nagyon nehéz annak eldöntése, mi is illik hozzánk, mit is szeretnénk? Nyilván első körben kizárható, ami nem jön be. De ezesetben, vajon mi a kizáró ok? Az ár, a szín, a harsányság vagy épp a visszafogottság? Vajon hányadik érvként jelenik meg, a nem az én stílusom kifejezés? Tudjuk-e, hogy milyen a mi stílusunk? Önállóan és együtt. Hiszen ez egy közös döntés. Legyünk optimisták, és mondjuk azt, hogy tudjuk. Tudatosan válogatunk a lehetőségek között. Először talán a helyszínt, amely számos kérdést meg is válaszol: az adottságainak megfelelő és az ízlésünkhöz passzoló megjelenést válasszunk. Igen ám, de mi van akkor, ha a hely oké, de más dekort szeretnénk, amit esetleg felajánlanak. Ebben az esetben kezdhetjük elölről a keresgélést.

A nagy dilemma, hogy érdemes-e figyelembe vennünk a trendeket, hatással vannak-e ezek ránk? Mit is jelent ez? Elsősorban a családi és baráti vélemények, ajánlások, tanácsok figyelembevételét, mert lássuk be, trendileg a családi befolyás a legnagyobb. Amit egy magazinban látunk, inspirálhat, ötletet adhat, de nem feltétlenül adaptálható ugyanabban a formában. Persze az is igaz, mindenki egyszerre szeretné, hogy a menyegzője divatos és egyedi legyen, és ez nem feltétlenül feleltethető meg egymásnak. Gondoljunk csak a személyes kedvencemre, a pampafűre! Oké, elismerem nálam ez a dekor az antisláger! Nagy divat, szeretik a párok, szerintem a dekor top 5-ben, biztosan ott van a pampafű. A sokadik ilyen esküvő ugyan, mitől egyedi? És egyáltalán, adott menyasszony és vőlegény nem jár esküvőről-esküvőre, s valószínű a násznép javarésze sem, hogy kelljen az összehasonlítás miatt esetleg aggódni.

Na de, akkor a trend, az tucat? Mert, ha a trend a pampafű, akkor bizony az már nem trendi, hogy a sokadik ilyen stílusú esküvőbe ugorjunk fejest. Vagy igen? Képzeljünk el egy ilyen beszélgetést, két fiatal, frissen házasodott pár között: - Jaj, és milyen volt a Ti dekorotok? – Pampafüves! – Ó hát, nekünk is! – És hogy nézett ki az asztal? – Őőő, hát pampafüvesen. – Nekünk is! – De jó, közös az ízlésünk!  - Igen Ti is TrendiDekorból rendeltétek? – Neeeem, mi a PampaDekorból, ott sokkal magasabbak vannak! – Ááá, tényleg? …. – Megnézzük az esküvői albumot? – Hát, a miénk is ilyen. – Igen, csak a rokonság nem ugyanaz!

Igaz, egy ilyen karikírozott párbeszéd csak arra jó, hogy kifigurázzon egy egyébként közkedvelt díszítést. Ha az tetszik és abban érzi komfortosan magát a pár, legyen az. Mégis, valami engem sokkal inkább az egyediség felé hajt. Az egyedi, amelyre oly sok menyasszony vágyik, nyilván drágább. Nem kevéssel. De az egyéniség kifejezése mégis ebben tud érvényre jutni. Egyedi lehet apró változtatásokkal is. Megkockáztatom, még egy pampafüves kreáció is egyedivé tehető. Szerintem az esküvő tervezésének egyik legizgalmasabb szakasza ez. Tény, jó önismeret kell hozzá. Az is tény, ha bicsaklik az ízlés, félremehetnek a dolgok még akkor is, ha jó a szakember, mivel a végső szót nem ő mondja ki.

Szándékosan pampafüves kombinációkat hoztam, hogy lássuk, ezt a dekort is egyedivé lehet tenni egy kis odafigyeléssel. Nem kell megelégedni a készen kapott dolgokkal még akkor sem, ha azok egyébként trendinek számítanak. Az igazán trendi az, amit mi magunk teszünk azzá.

Legyünk bátrak, ne álljunk be a trendek mögé, legyen saját ízlésünkre formált dekorunk, arculatunk. Legyen stílusunk. A trend ismerete stílusos. A majmolása nem az. Trendek jönnek mennek, a stílus örök. Na ki mondta?

Abban az esetben, ha a fő kérdés az, mi kell ahhoz, hogy egy álom valóra váljon, kérdezzünk rá, milyen álom? Miről álmodik a lány, ha menyasszonnyá válik? Remek kísérlet, ha megpróbáljuk izolálni az álom egyes részleteit: "látom magam, a habos-babos, nagyon menyasszonyi ruhámban egy csillogó táncparkett közepén és minden szem engem csodál és nagyon ünnepi a pillanat" általánosításból közelíteni. Mire gondolsz, ha a ruhára gondolsz? Milyen anyagot látsz magad előtt? Végig néztél már félszáz újságot, katalógust és még mindig nincs meg az álomruha! Képzeld magad az esküvőd helyszínére? Hol állsz? Tóparton, teraszon, mezőn, erdőben? Ha körülnézel, milyen fényeket, díszeket látsz? Tekints az asztalra, mit látsz meg elsőre? Talán nem mindenkinél működik, de ha koncentrálunk az elképzelt részletekre, közelebb kerülünk ahhoz, mit is szeretnénk valójában! Mert amiről szó van, az a befolyásolás klasszikus példája. Ahány magazin, ahány esküvős csoport, ahány előzetes kutatás, a vélemény, az elvárás, az igény mindig változik. Ez mindaddig tart, amíg a sok információ túlfolyik. Már nem vagyunk befogadók. Na, ekkor jön az igazi bizonytalanság...minél többet tudsz, annál kevéssé vagy biztos a dolgodban. Hiszitek vagy sem, ez itt és most, az ilyen esetekre is igaz.

Most joggal mondjátok, vannak, akik határozott léptekkel menetelnek előre és akik első perctől tudják, hogy mire van szükségük és akik remek érzékkel válogatnak és akiknek szerencséjük is van, és frappáns megoldásokkal tudják megvalósítani a Nagy napot. Igen, vannak ilyenek. De ha Ti nem ilyenek vagytok, akkor egyrészt az elég hamar kiderül, másrészt akkor kell a segítség. Ezt mindenki maga dönti el. Tud-e, akar-e, képes-e? Nem szervezni, hanem szakértőhöz fordulni. Azt érzitek, tudjátok, ha nem megy valami, ha erőltetett vagy ha nem a Ti elképzeléseitek szerint alakul. Figyeljetek, hogy ne más álmait valósítsátok meg! Szerencsések vagytok, ha a családon belül találtok olyat, akivel érdemben tudtok konzultálni. Még ebben az esetben is szükségetek lehet objektív tanácsra, véleményre.

Az elindulás is elég nehéz sok esetben. Mi legyen előbb? Van egy elképzelés, de nincs hozzá passzítható helyszín, vagy meg van a helyszín, de kevéssé rugalmasak a körülmények? Túl drága, máskor meg óvatosságra intőn olcsó valami. Mi a szervezési sorrend, hogyan kommunikáljak, kérjek ajánlatot, milyen szempontok szerint válasszak? Ezernyi kérdés, amely a legtöbb párnak gondot okoz. És ez ha így áll, nincs rajta mit keseregni, nem mindenki született szervező. Elárulom, még az sem, aki ezt gondolja magáról. A legjobb döntéseket kell meghozni és maga a döntés nagyon összetett folyamat. Nem elég ismerni magunkat, egy olyan piacon kell jól szerepelnünk, ami talán sok részletében ismeretlen számunkra. Mondhatjátok, ó, hát nem ilyen bonyolult ez. De igen, bonyolult. Nem olyan, mint lemenni a szupermarketbe egy cetlivel. Itt nagyobb a bolt és hosszabb és összetettebb a lista. Egyben azonban hasonlít a kettő, a pénztártól való távozás után itt sincs reklamáció. Előbbinél értjük miért, esetünkben meg azért, mert, ha rosszul döntöttél, rosszul választottál, az idő kerekét nem tudod visszaforgatni.

A címben használt zeneelméleti kifejezés arra vonatkozik, amikor több hangot, szólamot, dallamot hallunk egyszerre, mégsem disszonáns semmi, mindenben harmónia van, és a teljes zenemű összeáll egységes egésszé. Az összhangzattan lényege, hogy a mai kor embere észre sem veszi, hogy a hallott zene nem egyszólamú, mert mindez ma már természetes.  Az alap a hang, de két hang még nem akkord, mert ahhoz minimum három kell és az akkordból épül a dallam, amely reményeink szerint nem hamis, mert az a fülnek bántó.

Mint ahogy a fals esküvői szólamok is. Mit is értek ezalatt? Jelen írás vizsgálatának tárgya az esküvők többszólamúsága, természetesen átvitt értelemben. Tételezzük fel, hogy az esküvői szolgáltatók a hangok, amelyekből összeállnak az akkordok és ha minden passzol mindenhez, akkor a dallam jóívű, megható és kellemes. Nos ebben a zenekarban vajon ki a karmester és milyen más szerepekkel találkozunk? Vegyük azt az esetet, amikor a menyasszony önmegvalósításban működik, ő a személyes zenemű, opera vagy operett zeneszerzője és sok esetben karmestere is egyben. Nem könnyű a helyzet, mert, ha nem ismeri a kottát, akkor az általa összeállított zenekar sokat improvizál, ha ellenben ők ismerik a kottát, akkor segíthetnek, de ha komolyzenészek, és komoly zenészek, akkor legalább annyit árthatnak is, mert mindig akad egy szólista, aki vagy nem jókor lép be, vagy nem időben lép ki vagy elvéti a dallamot.

Aztán van, amikor a menyasszony segítséget kér, továbbra is az ő szimfóniáját játsszák, de a hangszerelést már szakember végzi, a karmester szerepébe az esküvőszervező lép és a mivel itt már mindenki ismeri a kottát, próba nélkül is sikeres lesz a premier, legalább is erre minden esély megvan.  Persze a zenészek ebben az esetben sem egyformán felkészültek, de a karmester pontosan tudja, hogy kié a szólam, és ki az, aki szólistának nem, de kísérőzenésznek remek.

Az összhangzattan szempontjából nem mindegy, hogy a szolgáltatók hangok hangközzel vagy akkordokká összeálló hangok, amelyek képesek dallamot formálni. A dallam az esküvő láncra fűzött történésének folyama, amelyben a cél, hogy a refrént minden résztvevő örömmel és boldogan énekelje a zenészekkel együtt.

A jó lagzinak sok titka van, ezek közül mi most egyet fedünk fel, a vizuális megjelenés tervezésével összefüggő tudnivalókat. Kezdjük azzal, miért is fontos, hogy egységes arculat alá rendezzük az esküvő látványelemeit és egyúttal vegyük számba, hogy mik is ezek. A legnagyobb és leginkább lényegi a helyszín, ahol kellő mennyiségű időt eltöltünk ahhoz, hogy egy rossz döntés következményeivel ne azonnal szembesüljünk. A helyszín bizonyos adottságain nem tudunk változtatni, ezek azok a tulajdonságok, amelyek a kiválasztás főbb szempontjai is voltak egyben. A helyszín díszítése azonban sok esetben már a mi befolyásunk szerinti változatban is megjelenhet, ezért mindenképpen érdemes átgondoltan megközelíteni a kérdést.

Az ízlésünk meghatározó, ezért aki a visszafogottabbat részesíti előnyben, itt is tehet kivételt, hiszen az esküvőnek látványosnak is kell lennie! A színekkel, a formákkal való játékban érvényesíteni tudjuk a személyiségünket, feltételezve, hogy tudjuk, mi illik hozzánk.Gondoljunk a kedvenc virágokra, színekre, olykor meglepő megoldásokra. Aki szereti a gyöngyöt vagy a csillogó strasszos megoldást, alkalmazza bátran, a természetes anyagok hívei, a termésből készített kreációk szerelmesei ne kössenek kompromisszumot és ne váltsanak műanyagra.

Eljutottunk odáig, hogy nagyjából már látjuk a helyszín dekorációját, tudjuk mely színek jelennek meg markánsan. Nézzük, mivel kell még számolnunk: a helyszín dekorelemei közül nem mindegy, hogy milyen típusú a köszöntőtáblánk, van-e ezen kívül még más markáns látványelem. Ezeket mind gyűjtsük össze és mindenképpen kérjük szakember segítségét abban, hogy a többi vizuális elemet miképp illesszük a meglévőkhöz. Törekedjünk arra, hogy minden illeszkedjen, ne legyen kiugró elem sem látványában, sem témájában. Ha a köszöntőfalunk tükrös, aranyozott keretben és a felirat kalligrafált, ahhoz ne akarjunk plexi üzenőfalat és fordítva.

A nyomdai anyagokat abban a színvilágban készítsük el, amely a helyszínen is dominál. Ha a pampafüves díszítést választottuk, a meghívónkon ne díszelegjen monstera vagy hortenzia. Ha a helyszínünk főbb színei mondjuk a lila és az ezüst, a meghívót ne készítsük kék színben. Talán mondani sem kell, hogy az ültetőkártyák és a menükártya illeszkedése törvényszerű a helyszín szín és formavilágával, de figyeljünk oda, hogy azok a megszólalók, akik beszédet mondanak, kapjanak ugyanilyen arculatú mappát is.

A legnehezebb talán a köszönőajándékok esetében a dolgunk, hiszen ezeknek igen összetett a funkciója. Célszerű, ha megfelelnek az esküvői arculatnak, de frappánsnak is kell lenniük, nem működhet esetükben a kakukk effektus.

Törekedjünk a harmóniára, ehhez pedig ne féljünk szakembert hívni, aki formába önti az álmainkat.

Esküvői kiállításokon és magán a Nagy napon is látható dekorációk kapcsán mindig elgondolkodom azon, mi alapján választanak a párok, mi befolyásolja a döntést az ár és a tetszik, nem tetszik triász gondolati körén kívül.

Sokakban már az elején kialakul az elképzelés, bújják a magazinokat, nézik az új trendeket. Mások megelégszenek a helyszín által biztosított dekorral, és nem csak a költségek miatt, hanem valószínű, hogy a már korábban látott összkép, vizuális megjelenés döntő szempont volt a helyszín választásában is. Vagy nem.

A helyszínválasztás mikéntje egy másik poszt témája, itt és most a dekoráció körüli döntéseket, döntési helyzeteket járjuk sorra.

Annál is inkább, mert nagyon keskeny a mezsgye az ízléses és a giccses között. És egyáltalán, foglalkoznunk kell-e az esküvői dekor kapcsán a giccs-csel?

Mit is jelent ez? Egy emelkedett érzelmű és hangulatú napon minden bizonnyal olyan díszítésre gondolunk, amely maga is emelkedett és pazar, semmiképpen sem unalmas, sokkal inkább harsány.  A harsányságnak azonban veszélye is van, ha túlzásba visszük, de a visszafogottság sem jelent garanciát az eleganciára.

Az eklektika önmagában nem baj, a látszólag össze nem illő részletek kohézióját sok minden megteremtheti, azonban a koncepció hiánya ismét a giccs felé terel minket.

Vannak törvényszerűségek, amelyeket nem azért nem illik felrúgni, mert kőbe vannak vésve, hanem azért nem célszerű, mert a végeredményt tekintve nem beszélhetünk elégedett állapotról. Még ha lázadók is vagyunk, ne keverjünk olyan virágokat, amelyek nem illenek egymáshoz, ne akarjuk mi megmutatni, hogy a piros a lilával igen is működőképes párosítás, s sorolhatnánk még az egymás mellett nem működő elemeket.

Van egy kedvencem a pampafű! Közkedvelt, mutatós, jól lehet benne fotózkodni. Hogy elegáns lenne, semmiképp. Hova illik és hova nem, a helytől függ, de nyilván egy ingerszegény környezetben a pampafű még pozitív módon befolyásolhatja az összhatást. S ezzel elérkeztünk egy fontos kérdéshez, a harmónia megteremtéséhez. Hiába a pampafű, ha azt egy erdei környezetbe szeretnénk transzportálni, a disszonancia felülírja a jó ízlést. A látványban rejlő ellentmondások egyenesen a giccs irányába mutatnak.

Nem kell azonban biztonsági játékot sem játszani. Igenis fejezzük ki az egyéniségünket az esküvői dekorációban. Jó ha tudjuk, az önkifejezés igen drága mulatság, tehát ne gondoljuk, hogy ebben az esetben is mindent készen kapunk. Persze az sem baj, ha a kész termék és az egyéniségünk éppen fedésben van. Ez esetben szerencsések vagyunk. Azonban nem mindig találunk kész dolgokat és ha valóban szeretnénk megmutatni, hogy milyenek is vagyunk a nagy napunkon, akkor tervezzünk bátran és álmodjunk olyan dekort, amelyben nem csak mi, de a vendégeink is komfortosan érzik magukat!

A hajnal fényei tűpontossággal tudatják velünk, kész, vége, nincs tovább, az esküvői szenvedéstörténet immár a múlté! Remek ötlet volt a spór, mert így legalább nem kellett az esküvőszervezőnek fizetni. Hogy mennyit is nem kellett, azt nem tudjuk, mert a lényeg a nem szócskán van. Az énmenyasszony és a magammenyecske igazán remek munkát végzett. Sosem tudjuk ugyan meg, hogy így volt-e de a látszat ez.

A helyzet azonban az, hogy a véletlenvőfély, nem csak az esküvőn hangzatos, hanem a valós élet kártyáit is megkeveri néha.... és ilyenkor elszáll a magabiztosság, oda az eltökéltség, nem marad más, mint menteni a menthetőt. Az sem igaz, hogy minden esküvő stresszes, és miért is ne lehetne inkább strasszos? De ha inkább az előbbit választjuk, akkor legalább a stresszfaktort maxoljuk ki rendesen! Ha már lúd alapon. Merthogy valóban meg tudunk mindent is csinálni mi és saját magunk, de a kérdés az, hogy érdemes-e? Olyan szép szó a rizikó, ja, az jutott megint eszembe, hogy rímel rá a rizike. Csak az utóbbi finom is. Az előbbi meg veszélyes. Bár, ha a rizikiét benézed, illetve a rizikinek nézett akármit nézed annak, vagyis nem a rizikét nézed be, hanem azt, amit annak hittél, szóval akkor a rizike is veszélyes.

A nyugalom ára minden pénzt megér... nyugalom, a helyzet változatlan. Kevesen vallják, és még kevesebben tudják kiszámolni, vagy tudnak utána számolni annak, mi is ez az ár? Mit hallasz a leggyakrabban? Mindent kézben tartok (hát ez már eleve egy oximoron, mert el se fér ugye), az a jó, amit én csinálok (ez kb. ugyanaz a kategória), nincs szükségünk rá, mert már minden megvan, és akkor sem volt, amikor még nem volt meg minden, de okot arra, hogy miért inkább házi barkácsban szervezünk, nem tudunk. Ha nincs egy elfogadható, alátámasztott és konkrét magyarázat, akkor marad a spór. Ez pedig teljességgel hibás következtetés. Miért is? Mert az idő pénz, a befektetett energia szintén az, az elfecsérelt meg pláne. Mert nem vagy a szakmában (melyikben? hm!), hogy tudd, melyek az optimális feltételek, partnerek, lehetőségek. Megcsinálod úgy ahogy és ez attól még lehet jó, csak lehetett volna jobb! Igaz, ez téged, kedves énmenyasszony s magammenyecske nem zavar, mert amiről nem tudsz, az nem létezik. Tisztelet a kivételnek, aki tényleg utánajárt és annak következményeként, mert egy kalandor veszett el benne, mégis a magam uram, ha szolgád nincs változatnál maradt.

Mégis, legfőképp magad miatt, ha igazán törődsz vele és a családoddal, nem improvizálsz, még akkor sem, ha a magadról gondolt vízióid szerint a feladatra te vagy a legalkalmasabb.

A hajnal fényei tűpontossággal tudatják velünk, kész, vége, nincs tovább, az esküvői szenvedéstörténet immár a múlté! Mert abban egészen biztosak lehetünk, hogy a csináld magad mozgalom sohasem tökéletes és nincs annál rosszabb, mint amikor jön a megvilágosodás....